szépek, tartózkodók és hűvösek,
s mind tartogatnak valami különöset.
Hisz’ a porlepte lapok közt
tompán morajlik a regényes régvolt,
s a betűk tompa fényű csillagain át
elénk tárul egy réges-régi égbolt.
Alatta megannyi mese, káprázat,
varázsos, fényes álom.
Csak vénülő szívem cserzett lapjain
halványul egyre a sok ákombákom.
*
#fotóinspiráció
Fotó: Dudás Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése